Logo loading
Keresés

Egészségügyi tudnivalók


Egészségügyi tudnivalók külföldre kiutazók részére, járványok, madárinfluenza


UTAS- ÉS BALESETBIZTOSÍTÁS

Külföldre történő utazás előtt javasoljuk általános, mindenre kiterjedő utas- és balesetbiztosítás megkötését. Külföldi egészségbiztosítási ellátásokkal kapcsolatban bővebb információkat az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) honlapján találhat.


SÜRGŐSSÉGI EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS

A külföldre kiutazó biztosított, akár munkát vállal, tanulmányokat folytat, turistaként vagy egyéb jogcímen tartózkodik átmenetileg egy másik országban a felmerült sürgősségi ellátásának költségei után kizárólag az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő térítést kapja a magyar egészségbiztosítástól. Ez általában a külföldi gyógykezelés költségének 10-15%-a (az Egyesült Államok vonatkozásában 1-3%-a).

A felmerült sürgősségi ellátás költségét a biztosítottnak kell a kórházban kifizetnie, majd a hazatérését követő 30 napon belül a lakóhely szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz kell benyújtani a térítésre vonatkozó igényt. Az igénybejelentéshez csatolni kell az eredeti külföldi számlát, a számla fordítását és az annak kiegyenlítésére vonatkozó igazolást, továbbá - amennyiben rendelkezésre áll - a kórházi zárójelentést.


SÜRGŐSSÉGI EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS AZ EGT ÁLLAMAIBAN

Jelentős változás a korábbiakhoz képest, hogy 2004. május 1. után a rövid idejű tartózkodás céljából beutazóknak (üzleti célból beutazók, turisták stb.) –, amennyiben baleset, vagy megbetegedés miatt sürgősségi egészségügyi ellátásra szorulnak – az EU tagállam, melynek területén éppen tartózkodnak, a saját állampolgáraival azonos feltételek mellett, ellátást nyújt. Az ellátás költségeit az a biztosító vállalja (általában utólagos, biztosítók közötti elszámolás mellett), amelyiknél az illető személy ténylegesen biztosítva van (azaz általában a hazai társadalombiztosítás). Mindennek azonban feltétele, hogy az utazó rendelkezzen egy Európai Egészségbiztosítási Kártyával , melyen a biztosító – a biztosítási jogviszony alapján - előzetesen vállalja a felmerülő költségek fedezetét. Az ingyenes vagy kedvezményes orvosi szolgáltatás csak a közegészségügyi ellátásra vonatkozik, s ennek körét a tagállamok nemzeti joga határozza meg. Néhány esetben az orvosi ellátás egésze ingyenes, máskor csak egy része, és előfordulhat az is, hogy a kezelés költsége csak utólagosan igényelhető vissza. Ezért fontos a számlák és receptek megőrzése.

Az Európai Egészségbiztosítási Kártyát és további információkat – a külföldre távozás előtt minden esetben, azaz újbóli külföldre utazásnál ismételten – az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, illetőleg a lakóhely szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál kell igényelni és kitöltetni.


EGYÉB KÉTOLDALÚ MEGÁLLAPODÁSOK

Fontos tudnivaló, hogy Bulgária, Románia, továbbá a szovjet és a jugoszláv utódállamok, köztük Szlovénia és Horvátország, esetében hatályban vannak a kétoldalú államközi szociálpolitikai egyezmények. Az egyezmények alapján az adott országok valamelyikében tartózkodó magyar állampolgár heveny, sürgős esetben, a feltétlenül szükséges mértékig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ugyanolyan térítési kötelezettséggel, mint az adott ország biztosítottai, azaz nem feltétlenül ingyenes az ellátás. A sürgősségi ellátáson túli egészségügyi szolgáltatásért, valamint a magánorvosnál, magánklinikán igénybevett ellátásért a kinti árak szerinti díjat kell megfizetni. Felhívjuk a figyelmet, hogy különösen a jugoszláv utódállamok meglehetősen szűken értelmezik a sürgősségi ellátás fogalmát – a gyakorlatban szinte csak az életveszélyben lévő sérültnek, betegnek biztosítják a térítésmentességet.

Mindenképpen ajánlatos kiutazás előtt alaposan tájékozódni a célországról, és külföldre érvényes betegség- és balesetbiztosítást kötni valamely üzleti biztosítóval. Figyelembe véve a külföldi egészségügyi ellátás magas árait, célszerű mérlegelni, hogy ezt a biztosítást milyen összeghatárig és milyen feltételek mellett kötik meg.

VÉDŐOLTÁSOK

Forrás: Országos Epidemológiai Központ (OEK) nemzetközi oltóközpont

Utazással kapcsolatos egészségügyi tájékoztatás, védőoltások

Az utazás előtti tanácsadás és az oltások kiválasztása, a részletes adat-, és anamnézis felvételen, valamint a személyes beszélgetésen alapszik. Az utazás körülményei, időtartama, az utazó kora, egészségi állapota (krónikus szervi betegség, pszichés zavar, állandó gyógyszerek, immunhiányos állapot, műtétek, allergia stb.), a terhesség lehetősége, az eddigi oltások és egyéb tényezők figyelembevételével történik a kockázat felmérése. Az utazó által kitöltött kérdőív, egyben írásos beleegyezésként is szolgál.

A fertőzés átvitelének módja szerint nem egyforma a kockázat!

Az étellel, vízzel, légutakon vagy vektorok révén terjedő betegségek az utazók tömegét veszélyeztetik. Ezek megelőzése aspecifikus profilaxissal (óvintézkedések) vagy védőoltással ha lehet együttesen történik. Alkalmazásuk igen fontos a betegségek behurcolása, terjedése és az egyén szempontjából egyaránt.

19 betegséggel szemben van aktív immunizációra lehetőség Magyarországon, melyek közül elsősorban utazással kapcsolatos a sárgaláz, hepatitis A, hepatitis B, typhus abdominalis (hastífusz), a meningococcus meningitis (járványos agyhártyagyulladás), a veszettség, a kolera, a tetanusz és a poliomyelitis (gyermekbénulás) elleni oltások. Hosszabb külföldi tartózkodás, tanulmányút vagy speciális feladatok ellátása előtt kibővülhet a sor a morbilli-rubeola-mumpsz (kanyaró-rózsahimlő-mumpsz), a varicella (bárányhimlő), a pneumococcus (tüdőgyulladás) és az influenza elleni oltásokkal.

Az utazással kapcsolatos oltások és tanácsadás egészségügyi szolgáltatás (1997. évi CLIV. tv. 57. (2) c) pont), a térítés összegehasonló minden regionális ÁNTSZ, valamint a főváros oltóközpontjaiban. Az utazással kapcsolatos oltásokra nem vonatkozik a közgyógy-ellátási kedvezmény. Csak készpénzzel lehet fizetni. Az érvényben lévő árlista a váróban olvasható, illetve a KÉRDŐÍV 2. oldalán is megtalálható. Az árak a mindenkori gyógyszeráraknak megfelelően változhatnak. Átlagosan 5.000 Ft egy oltóanyag ára, több oltás igénye esetén, pl. Indiába utazáskor kb. 20.000 Ft a költség. A Nemzetközi Oltóközpontban az oltóanyag-ellátása folyamatos. A hepatitis A és hepatitis B elleni oltóanyagokra 25%-os TB támogatás van, ezért a TAJ kártyára is szükség van az oltások felvételekor. Az ellátás érkezési sorrendben történik. Csoportos és egyéni előjegyzéslehetséges.

Sárgaláz elleni védőoltásról kétnyelvű, nemzetközi oltási könyvet állítanak ki: International Certificate of Vaccination, melynek felmutatását az érintett országok hatóságai a be- és kiutazáskor kérik.

Országos Epidemiológiai Központ

Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpont

Rendelés:
Hétfõ - kedd - szerda - csütörtök: 9 -14 óra
Figyelem! 13.30-ig lehet sorszámot húzni!

Pénteken csak előre bejelentkezett utazókat fogadunk 9 - 11 óráig,

Telefonos bejelentkezésre is van lehetőség.

Oltóközpontunkban influenza oltásra is van lehetőség.

Influenza oltást soron kívül (a kérdőív előzetes kitöltése után a 3. gomb megnyomásával) adunk.

Információkérés és bejelentkezés miatt kérjük rendelési időn kívül (reggel: 8-9-ig, du: 14-16-ig) telefonáljanak!

Tel.: (06-1) 476-1364

Cím: 1097 Budapest
Gyáli út 3/a, bejárat a Vágóhíd utc

Megközelítés: 3-as metróval Nagyvárad térig,

vagy 24-es villamossal Nagyvárad térig,

vagy 1-es villamossal a Gyáli úti megállóig.

Oltóközpontunkban három orvos és három szakasszisztens végzi a tanácsadást, védőoltást. Az oltóközpont a WHO (World Health Organization), a CDC (Centers for Diseases Control and Prevention) szakmai javaslatai alapján működik.

Az utazás egészségügyi kockázatát befolyásoló körülmények

Az utazás előtti tanácsadás és az oltások kiválasztása, a részletes adat-, és anamnézis felvételen, valamint a személyes beszélgetésen alapszik. Az utazás körülményei, időtartama, az utazó kora, egészségi állapota (krónikus szervi betegség, pszichés zavar, állandó gyógyszerek, immunhiányos állapot, műtétek, allergia stb.), a terhesség lehetősége, az eddigi oltások és egyéb tényezők figyelembevételével történik a kockázat felmérése.

(Kérdőív és árak a "Tudnivalók" oldalon található!)

Az oltások általános ellenjavallatai

1. Lázas állapot

2. Progrediáló idegrendszeri betegség

3. Túlérzékenység az oltóanyaggal, vagy komponenseivel szemben

Az olthatóság ellenjavallati

1. akut betegség, magas lázzal

2. előzőleg súlyos oltási reakció

3. Az oltás hatékonyságát befolyásoló kóros immunológiai állapotok: daganatos betegség, lymphoma, kemoterápia, sugárkezelés, leukémia, Hodgkin kór, agammaglobulinemia, szteroid kezelés

4. súlyos tojásfehérje allergia esetén nem adható a sárgaláz, az influenza és a kullancs-encephalitis elleni oltás

Terhesség alatt az oltás mindig egyénileg mérlegelendő

Javasolt időköz az oltások és az utazás között

 

60 nap

28 nap

14 nap

10 nap

7 nap

Sárgaláz

   

IIIIIIIIIIIII

IIIIIIIIIIIII

IIIIIIIIIIIII

Tífusz (im)

   

IIIIIIIIIIIII

IIIIIIIIIIIII

IIIIIIIIIIIII

Diftéria Tetanusz

   

IIIIIIIIIIIII

IIIIIIIIIIIII

Hepatitis A

   

IIIIIIIIIIIII

IIIIIIIIIIIII

IIIIIIIIIIIII

Hepatitis B

 

IIIIIIIIIIIII

IIIIIIIIIIIII

IIIIIIIIIIIII

IIIIIIIIIIIII

Hepatitis A+B*

 

IIIIIIIIIIIII

IIIIIIIIIIIII

IIIIIIIIIIIII

IIIIIIIIIIIII

Veszettség

 

IIIIIIIIIIIII

IIIIIIIIIIIII

IIIIIIIIIIIII

IIIIIIIIIIIII

Polio

     

IIIIIIIIIIIII

IIIIIIIIIIIII

Meningitis

   

IIIIIIIIIIIII

IIIIIIIIIIIII

IIIIIIIIIIIII

Kolera (ETEC)

   

IIIIIIIIIIIII

IIIIIIIIIIIII

IIIIIIIIIIIII

Gammaglobulin

       

IIIIIIIIIIIII

 

Védőoltással megelőzhető betegségek listája

Diftéria

Kórokozója:

A beteg ember cseppfertőzéssel és tárgyak közvetítésével terjeszti a Corynebacterium diphtheriae baktériumot.

Betegség:

Láz, nehezített légzés, rekedt köhögés és nyirokcsomó-duzzanat járhat a mandulákon látható jellegzetes szürkés felrakódást. Lepedék és orrfolyás kíséri az orrüregi fertőzést. Szövődményként a baktérium által termelt toxin szívizom és ideggyulladást, bénulást okozhat.

Védőoltás:

A gyermekeket csecsemőkoruktól többször oltják a betegséggel szemben (Di-Per-Te oltások) Felnőttek védettsége a kor előrehaladtával csökken. Azokba az országokba utazó felnőtteknek, ahol a betegség elterjedt (a védőoltásokat nem alkalmazzák) a tetanusz és poliomielitis oltással kombinált vakcinát adják (Dultavax, Boostrix) 10 évente.

Elterjedtsége:

Elsősorban a gazdaságilag elmaradt országokban fordul elő, ahol a védőoltások nem hozzáférhetők, vagy ahol egyéb okból elmaradtak a gyermekkori oltások (pl. vallási meggyőződésből).

Ellenjavallat:

Lázas beteg, terhes nő nem oltható.

Mellékhatások:

Az injekció beadási helyén 1-2 napig tartó enyhe fájdalom, bőrpír, duzzanat, esetleg hőemelkedés léphet fel.

Hastífusz

Okozója:

a Salmonella typhi nevű baktérium, melyet a fertőzöttek székletükben ürítenek. Széklettel szennyezett étel, tárgyak, piszkos kéz közvetíti egyik emberről a másikra. Rossz közműellátottságú, zsúfolt helyeken járványos formában tör ki, ha az ivóvíz fertőzött széklettel szennyeződik.

Betegség:

A baktériumok megtapadnak a vékonybél és vastagbél nyirokmirigyeiben, ott fekélyt okozhatnak és bekerülnek a véráramba. A hastífusz nem feltétlenül hasmenéssel járó betegség: a láz ellenére jellegzetesen alacsony pulzusszám, fejfájás, influenzaszerű tünetek kísérik. Súlyos esetekben szív, idegrendszeri és bélrendszeri szövődményekkel járhat.

Védőoltás:

Jelenleg Magyarországon a baktérium tokanyagát tartalmazó vakcina van forgalomban, amely 3 éves védelmet biztosít.

A védettség kialakulásához kb. 10 -14 nap szükséges.

Kétéves kor alatt, a tokanyagot tartalmazó oltóanyag nem alakít ki megfelelő védőhatást.

Oltási reakció:

Igen ritkán: 1-2 napig tartó helyi fájdalom.

Ellenjavallat:

Nem szabad oltani lázas állapotban.

HAZAÉRKEZÉSE UTÁN LÁZ, HASMENÉS ESETÉN KERESSE FEL ORVOSÁT!

Hepatitis A (vírusos májgyulladás)

Okozója:

A hepatitis A vírus emberi érintkezéssel (piszkos kéz) - különösen rossz közműellátottság és zsúfoltság esetén - terjed. Betegségük elején, székletükkel ürítik a fertőzöttek a vírust. Az ételt előkészítő személyzet gyakran a járvány okozója, nagy tömegeket akkor érint, ha az ivóvíz rendszerbe szennyvíz kerül. A part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőzött tengeri ételek, valamint a széklettel trágyázott földben termelt nyers zöldségek is fertőzöttek lehetnek. A hidegnek ellenáll, fagyasztás sem pusztítja el.

Betegség:

Hirtelen kezdet néhány napig tartó lázzal, étvágytalansággal, gyengeséggel és hasi fájdalommal kezdődik. Néhány nap elteltével étvágycsökkenés, hányás, a has jobb felső részén fájdalom vagy érzékenység, továbbá sötét színű vizelet, világos színű széklet, sárgaság vagy a szem besárgulása követi.

A gyermekek gyakran tünetmentesen fertőződnek, enyhe betegségük alatt is vírusürítők, melynek a fertőzés átadásában jelentős szerepe van.

Különösen kockázatos területek:

Az egész világon elterjedt betegség, de a fejlődő országokban a fertőzöttség lényegesen magasabb.

Védőoltás:

Két módja van a védelemnek: azonnali hatást gamma-globulin adásával lehet elérni, ez azonban csak 6 hétig tart. Az aktív védőoltás elölt vírust tartalmaz. Az első oltás után 6-12 hónapos, a második után 10 -15 éves védelem alakul ki.

Oltási reakció:

Az oltás helyén bőrpír, enyhe duzzanat, fájdalom jelentkezhet

Ellenjavallat:

1 éves kor alatt, súlyos lázas fertőzések.

Hepatitis B Vírusos májgyulladás (Hepatitis B)

Okozója:

A hepatitis B vírus, mely a beteg vagy vírushordozó személy nyálában, testváladékaiban és vérében is kimutatható. A váladékkal, vérrel szennyezett eszközök is közvetíthetik a fertőzést.

A hepatitis B fertőzés történhet:

- minimális mennyiségű vérzéssel járó véletlenszerű karcolás eredményeként,

- rosszul sterilizált fecskendő vagy injekciós tű közvetítésével,

- kábítószeresek körében közös fecskendő használatával,

- tetoválással, fülcimpa vagy orr lyukasztása

- akupunktúrával,

- testnedvekkel (nyál, anyatej, menstruációs és hüvelyváladék, ondó).

Betegség:

A májgyulladás sárgasággal és általános tünetekkel, gyengeséggel jár. A fertőzöttek jelentős hányada nem észleli a betegséget, de élete későbbi szakaszában krónikus májbeteggé válhat. Az idült májgyulladás a májrák leggyakoribb okozója.

Különösen kockázatos területek:

Az egész világon elterjedt a betegség. A fejlődő országokban a lakosság fertőzöttsége magasabb, ezért a nemi kapcsolat vagy orvosi beavatkozások veszélye nagyobb.

Védőoltás:

Genetikus úton előállított hepatitis B vírus felületi antigént tartalmaz. Az immunreakció kialakulásához két alapoltás szükséges 1-2 hónap időközzel, melyet 12 hónap múlva emlékeztető oltás követ. Három oltás után életre szóló a védettség. Különleges helyzetekben gyorsított oltási renddel oltanak. Hazánklban 2000 óta a 14 éveseket kötelezően oltják hepatitis B ellen.

Oltási reakció:

Nagyon ritkán fordulnak elő enyhe helyi tünetek (bőrpír, fájdalom).

Ellenjavallat: nincs.

Influenza (Náthaláz)

Kórkozó:

Az influenza kórokozója vírus, melynek különböző típusai az állatvilágban és az emberek között is megbetegedést okozhat. Cseppfertőzéssel, nyállal terjed. A vírus igen változékony, így az átvészelt fertőzés nem ad hosszantartó védettséget. A világ minden táján, évszaktól függően fordul elő. A megbetegedések száma alapján, időről időre helyi járványok vagy világjárványok léphetnek fel. Az 1918 19-es spanyol influenza 20 millió ember halálát okozta. Napjainkban - a légi közlekedés révén - a Föld minden tájára néhány óra alatt eljuthat a vírus. Számítások szerint, egy újabb világjárványnak akár 60 millió áldozata is lehet.

A betegség:

Pár napos lappangási idő után hirtelen lázzal, izom-, izületi-, fej-, és torokfájdalommal jár. Száraz köhögés, hörghurut, tüdőgyulladás kísérhetik. A magas láz és a toxikus tünetek a csecsemők, idősek és tartós betegségben szenvedők számára veszélyes lehet. Náluk a baktériumok okozta felülfertőződés, tüdőgyulladás is gyakoribb. A betegség általában 1-2 hét alatt magától gyógyul, a lábadozás azonban elhúzódó lehet.

A megelőzés:

Járványos időszakban a zárt helyek, tömegek kerülése, a betegek elkülönítése, maszk viselése javasolt.

Védőoltás:

A kórokozó változékonysága miatt minden évben új oltóanyagot kell készíteni, és új oltás szükséges. Oltandók a 65 év felettiek, a tartós betegségben szenvedők, a munkájuk miatt veszélyeztetettek, bentlakásos intézményben élők vagy a nélkülözhetetlenek. Az oltás helyén rövid ideig tartó fájdalom, pír, gyengeség jelentkezhet. Nem oltható az, akinek tojásfogyasztás után súlyos allergiás reakciója volt.

Kolera

Okozója:

A kolera baktérium fő terjesztője a kolerás széklettel, hányadékkal szennyezett víz, szennyvízzel kezelt nyers zöldségek, gyümölcsök. Akár egy jégkocka, egy szelet citrom is átviheti a fertőzést. Mivel a kórokozó folyóvizek tengerparti torkolatában, lagúnákban szaporodik, az innen származó és nyersen fogyasztott ételek frutta del mare gyakran okoznak tömeges megbetegedést. Ilyen eredettel indult a jelenleg is tartó dél-amerikai járvány.

Betegség:

Súlyos hasmenéssel és hányással, gyorsan kiszáradáshoz vezető fertőző betegség. Hirtelen, de nem könnyű megkülönböztetni számos egyéb, az utazókat érintő hasmenésektől. A kiszáradás veszélye csökkenthető megfelelő összetételű - szőlőcukrot, sókat tartalmazó - oldat itatásával.

Előfordulása:

A kolera elsősorban a fejlődő országok nagy nyomornegyedeinek betegsége, ahol a szegénység a tisztálkodási lehetőségek hiányával és a tanulatlansággal társul. A turisták nem igen szoktak ételt, italt ilyen helyekről beszerezni, így a kolera megbetegedés kockázata csekély.

Oltandók:

A kaland-turizmus népszerűsödésével, egyre gyakoribbak a nomád szafari programok. A helyi személyzettel, primitív életkörülmények között folytatott, helyi adottságokhoz és szokásokhoz igazodó felfedező utak kockázata azonban, már nem elhanyagolható. Védőoltást csak súlyos járványveszély esetén, különleges helyzetekben (Indiába zarándoklóknak, búvároknak, hajón dolgozó személyzetnek, nomád szafarizóknak, stb.) javasolt, vagy ha a fogadó ország egészségügyi hatóságai azt előírják.

Védőoltás:

Újabban az elölt kolera baktériumot és annak mesterséges úton előállított toxinját tartalmazó, megiható oltóanyagot (további: Ducoral) alkalmazzák. Megfigyelések szerint, ez nem csak a kolerafertőzést, hanem, az utazók hasmenését leggyakrabban okozó Coli baktériumok ellen is védőhatást fejt ki. 1 hetes időközzel, két alkalommal kell meginni. Coli (ETEC) ellen 3 hónapos időtartamra, 60-70 %-os védelem, kolerával szemben 2 évre 85-90%-os védettség alakítható ki. Fokozza a biztonságot az étellel-itallal kapcsolatos elővigyázatosság és a személyi higiéne betartása!

 

Kullancs encephalitis (kullancs-terjesztette agyvelőgyulladás)

Terjesztője:

A betegség terjesztői kullancsok, melyek vérszívó ízeltlábúak. Erdőben élnek, de előnyben részesítik az erdők széleit, az aljnövényzetet és a patakok menti ligeteket. A bőrbe fúródva, vérszívás közben gyomortartalmukat bejuttatják a vérkeringésbe. A fertőzött kullancsok gyomortartalmában található a betegséget okozó vírus. A kullancs-encephalitis szezonális megbetegedés. A kullancsok fejlődési ciklusának megfelelően április - májusban és augusztus - szeptemberben tapasztalható a halmozódása.

A betegség:

Kullancscsípést követően ritkán alakul ki megbetegedés. A fertőzöttek nagyobb hányadánál, 5-14 napos lappangási idő után, enyhe influenza szerű tünetek lépnek fel (láz, fejfájás, végtagfájdalmak). Néhány nap múlva a panaszok megszűnnek és a beteg teljesen meggyógyul. Előfordulhat, hogy néhány napos tünetmentesség után újabb lázas szak kezdődik, melyet fejfájás, tarkómerevség, aluszékonyság, izomfájdalom és bénulás kísérhet. Ezek az agyvelő gyulladására utalnak (encephalitis: ejtsd: enkefalitisz).

Előfordulása:

Magyarország nyugati megyéi és az Északi Középhegység, Ausztria, Szlovénia, Csehország, Svédország, Finnország, Balti Államok, Németország, Svájc, Oroszország és Szibéria. Huzamosabb ideig kempingezők, vadászok, állatbefogással-, vagy növénygyűjtéssel foglalkozók.

Védőoltás:

Kétféle oltóanyag van hazánkban forgalomban. Mindkettő elölt vírusokat tartalmaz. Az immunreakció kialakításához két alapoltás szükséges 1 - 3 hónap időközzel, melyet 9 - 12 hónap múlva emlékeztető oltás követ. A védőhatás hosszú távú fenntartására 3 év múlva, majd 5 évenként, egy újabb emlékeztető oltás szükséges. 60 éves kor felett, az immunrendszer öregedése miatt, ismét 3 évenként ajánlott az emlékeztető oltás. Az oltási sorozatot ajánlott a hideg évszakban elkezdeni. Ha túl rövid idő áll rendelkezéser a kullancs-szezon előtt, akkor gyorsított oltási sémával hamarabb ki lehet alakítani a védettséget. Erről kérjen felvilágosítást a háziorvosától.

A fertőzőtt területeken huzamosabb ideig kempingezőknek, vadászoknak, állatbefogással-, vagy növénygyűjtéssel foglalkozóknak különösen ajánlott az oltás.

Az oltás nem véd a kullancsok terjesztette más betegségek, pédául, a Lyme-kór ellen!

Ellenjavallat:

Egy évesnél fiatalabb kor.

Oltási reakció:

Helyi bőrpír, rövid ideig tartó láz, fejfájás.

Járványos agyhártyagyulladás (Meningococcus meningitis)

A fertőzés a levegőbe tüsszentett vagy köhögött, baktériumokat tartalmazó apró nyálcseppek belélegzésével terjed. A betegség gyorsan végzetessé válhat, a halál néhány órával az első rosszullét után beállhat.

Betegség:
Hirtelen kezdődik hidegrázással, erős fejfájással, magas lázzal. Az agyhártyák gyulladását hányás, tarkómerevség (a beteg a fejét nem tudja előre hajtani), aluszékonyság, eszméletvesztés, súlyos formában bőrvérzések jelzik. Orvosi beavatkozás nélkül a halálozás magas.

Mindenütt a világon előfordul. Vannak területek, ahol járványos és tömeges megbetegedést okoz. Ilyen a Sahel néven ismert terület, mely a Szaharától délre és az Egyenlítőtől északra egész Afrikát átszeli, Gambiától Etiópiáig. Nepálban, Szaud-Arábiában (a mekkai zarándokok között) is előfordulnak járványok.

Védőoltás
A baktériumnak nem minden típusa ellen van védőoltás. Az Afrikában és Ázsiában előforduló leggyakoribb törzsek ellen (ACYW 135) egyetlen oltás 3 évre nyújt védelmet. Azoknak, akik lépeltávolításon estek át vagy immunrendszerüket gyengítő betegségben szenvednek a védőoltás különösen fontos, mert a baktériummal szemben gyenge a védekezőképességük. 2 évnél fiatalabb gyermekek számára az oltóanyag nem megfelelő hatékonyságú, járványveszély esetén azonban őket is oltani kell.

Oltási reakció
Az oltás helyén pír, fájdalom, duzzanat jelentkezhet, láz ritkán lép fel.

Ellenjavallat
Lázas betegség. Járványos területre utazó terhesek is olthatók.

Pneumococcus okozta szövődményes tüdőgyulladás

Okozója:

A cseppfertőzéssel terjedő pneumococcus baktérium, melynek eddig, több mint 90 típusa ismert. Mindenütt a világon elterjedt kórokozó.

Betegség:

Lázzal, légzési nehezítettséggel, köhögéssel járó lebenyes tüdőgyulladás a leggyakoribb formája. Időseknél, legyengült szervezetben szeptikus forma, szövődményként keringési és légzési elégtelenség is előfordul. Az influenzajárványok halálozásának leggyakoribb okai a pneumococcus felülfertőződés és annak szövődményei.

Védőoltás:

23 típust tartalmaz, és 2 évesnél idősebbek számára készült. Gyermekeknek csak bizonyos esetekben kell oltást kapni. Két éves kor alatt 7 komponensű un. konjugált vakcina van forgalomban. Felnőtteknek 65 éves kor felett egy oltás szükséges. 65 éves kor alatt egy, majd 65 év felett, de legkorábban 5 év múlva még egy oltás szükséges. Cukorbetegeknek, vesebetegeknek, kortól függetlenül javasolt az oltás. Lépeltávolításon átesetteknek, immunhiányosoknak az oltást 5 - 10 évente ismételni kell.

A fenti csoportba tartozó utazó, ha eddig nem volt oltva, indulása előtt oltandó.

Ellenjavallat:

Lázas betegség.

Poliomyelitis (gyermekbénulás)

Okozója:

A poliovírust a tünetmentes ürítő vagy beteg terjeszti. Széklettel szennyezett tárgyak (étel, ital) révén vihető át.

Betegség:

A betegség legtöbbször tünetmentes vagy enyhe légúti és emésztőszervi tünetekkel zajlik. A bénulásos forma újabb lázkiugrást követően, agyhártyagyulladással és változó kiterjedésű izomgyengeséggel majd izombénulással jár. A bénulás egy izmot is érinthet, de akár nyaktól lefelé minden mozgató idegre kiterjedve légzésbénulást is okozhat.

Védőoltás:

Gyermekkori kötelező oltások részét képezi. Felnőttek újraoltásához, ha járványos területre utaznak, a Dultavax nevű kombinált (diftéria - tetanusz - gyermekbénulás) elleni elölt vírus tartalmú vakcinát alkalmazzák.

 
 

Sárgaláz

Okozója:

Vírus, amelyet szúnyogok terjesztenek Dél-Amerika és Afrika trópusi területein.

Előfordulása:

A sárgaláz oltás az alábbi országokba kötelező:

Angola, Benin, Burkina-Faso, Burundi, Cameroon, Közép-afrikai Köztársaság, Kongó, Elefántcsontpart, Kongói Demokratikus Közt. Francia Guyana, Gabon, Ghana, Bissau-Guinea, Libéria, Mali, Niger, Ruanda, Sao Tome és Principe, Sierra Leone, Tanzánia, Togo.

A következő országok ugyan nem kérik a sárgaláz oltás igazolását, de az ország bizonyos területei fertőzöttek.

Bolívia, Ecuador, Etiópia, Gambia, Guinea, Guyana, Kenya, Kolumbia, Mauritánia, Nigéria, Panama, Paraguay, Peru, Szenegál, Szomália, Szudán, Suriname, Trinidad és Tobago, Uganda, Venezuela.

Vannak országok, ahol a betegség nem fordul elő, de a betegség terjedésének a feltételei adottak, emiatt sárgalázzal fertőzött országból beutazva is kérik az igazolást.

A valós kockázat megítélésében és az oltás szükségességében az orvosi konzultáció nyújt segítséget.

Tünetek:

Néhány napos lappangás után lázzal, izomfájdalommal, sárgasággal, veseelváltozással,

esetleg vérzéses szövődményekkel járó betegség, mely kb. 10%-ban halálozással végződik.

Megelőzés:

Védőoltással.

Élő, gyengített vírust tartalmazó, közel 100%-os hatékonyságú oltóanyag áll rendelkezésre.

A védettség egyetlen oltás beadástól számított 10 nap múlva alakul ki és 10 évig biztosít védelmet.

A vakcina viszonylag ritkán, 2-5 %-ban, az oltást követő 3-6 nap között, viszonylag enyhe tüneteket okoz, amelyek a következők:

kis duzzanat, enyhe bőrpír, izomfájdalom, fejfájás, hőemelkedés.

Oltási szövődmény gyakrabban fordul elő 60 év felettieknél, valamint thymus (csecsemőmirigy) megbetegedésében szenvedőknél.

Ha az oltást követő 10 napon belül az orvos által nem említett tünetek jelentkeznek, azokról az oltó orvost értesíteni kell.

Oltási ellenjavallat: tojás allergia, betegség vagy gyógyszer okozta immunhiányos állapot.

Terhes nők és 9 hónapnál fiatalabb csecsemők oltása nem javasolt.

Rizikócsoportba tartozók oltása mindig egyénileg mérlegelendő.

Szükség esetén az oltási ellenjavallatról igazolást állítunk ki.

A szúnyogcsípés elleni védelem jelentősen képes csökkenteni a betegség kockázatát.

A betegséget terjesztő szúnyogok napközben is csípnek.

A sárgaláz oltóanyag gyógyszertárban nem kapható.

Az oltás az OEK és a Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei (volt ÁNTSZ) nemzetközi oltóhelyein, valamint az erre engedéllyel rendelkező rendelőkben szerezhető be.

Az oltás csak az erre rendszeresített sárga nemzetközi oltási könyvben fogadható el.

Tetanusz (merevgörcs)

Okozója:

a Clostridium tetani baktérium, mely földdel szennyezett bőrsérülésen keresztül jut a szervezetbe. A baktérium spórái évekig megmaradnak a talajban és a porban, ellenállnak a hőnek, a szárazságnak, a vegyi anyagoknak és a napfénynek. Tetanuszfertőzésre gyanús sérülések lehetnek: mély, elszennyeződött sebek, nyílt törések, idült fekélyek, állati harapások, szakszerűtlenül végzett tetoválás és füllyukasztás.

A betegség:

A baktérium erős toxinjával (mérgező anyaggal) károsítja az idegrendszert, izomgörcsöt okozva. A merevgörcs tünetei általában a sérülés után 7-14 nappal jelentkeznek. A toxin erőteljes, folyamatos izom-összehúzódást (jellegzetes a szájzár) és heves görcsöket idéz elő, amelyek gyakran légzési és keringési elégtelenség miatt okoznak halált.

A megelőzés:

Védőoltás:

A megelőzés legjobb módja a tetanusz elleni védőoltás. A gyermekeket, csecsemőkoruktól 11 éves korig kötelezően, ismételt oltásban részesítik (Di-Per-Te, Di-Te). 21 éves kortól - tetanusz fertőzés veszélyének elhárítására - 10 évenként emlékeztető oltás javasolt (tetanusz vagy diftéria - tetanusz - poliomielitis elleni kombinált oltóanyag). Azoknál az utazóknál, akik 1942 előtt születtek, ellenőrizni kell, hogy az alapoltásokat megkapták-e. Utazók számára javasolt az emlékeztető oltás, ha a baleset kockázata nagyobb hosszabb ideig tartózkodnak külföldön, a természettel való kapcsolatuk közeli - és ha az egészségügyi ellátás bizonytalan. Az oltásnak helyi reakciója lehet ( fájdalom, bőrpír, duzzanat) esetleg a beadás után hőemelkedés is jelentkezhet.

Sebfertőtlenítés:

Fontos a megelőzésben a seb megfelelő kitisztítása és az elhalt szövetek eltávolítása. Az erősen szennyezett vagy mély sebek ellátását, lehetőleg, szakemberre kell bízni. A sebet minél hamarabb tiszta vízzel és szappannal vagy fertőtlenítőszerrel ki kell mosni. Mély sebet zárni nem szabad.

Veszettség (Rabies)

Okozója:

A veszettséget vírus okozza. Az állatvilágban elterjedt kórokozó, emlősök és rágcsálok fertőzik az ember közvetlen környezetében élő kutyákat, macskákat. Az emberi fertőzés a bőrön illetve a nyálkahártyákon keresztül, a beteg állat harapása, marása révén történhet. A veszett állat teteme is fertőz! Az amerikai kontinensen denevérek, vámpírok fertőzöttsége is ismert, ezek tartózkodási helyén, barlangokban a belélegzett leveg<